Nov. 3, 2016

Hold keletkezéséről

Kétszeresére gyorsíthatta bolygónkat a Hold keletkezése

Amerikai csillagászok új elmélettel magyarázzák a Hold keletkezését és különös pályáját. Úgy vélik, kaotikus események emlékét őrzik a mai anomáliák.

Bár a Hold a hozzánk legközelebb eső égitest, keletkezése mai napig vita tárgya a tudós társadalomban.

Kísérőnk szokatlanul nagy távolságban kering tőlünk, keringési síkja pedig nem a földi egyenlítőt, hanem az ekliptikát közelíti, azzal nagyjából 5 fokos szöget zár be.

A Hold anyaga a ma elfogadott keletkezési elmélet szerint egy óriási kozmikus ütközés során szakadt ki a Földből. Törmelékgyűrűként kezdte, majd gömbbé állt össze és távolra sodródott.

A tudósok eddig úgy számoltak, hogy a Föld forgástengelye eközben mindvégig közel maradt a 23,5 fokos dőlésszögéhez az ekliptikához képest, a Hold pedig folyamatosan veszítve ebből érte el az 5 fokot.

Ezt a teóriát kérdőjelezték meg most a Marylandi Egyetem kutatói, akik szerint a becsapódó égitest, „bolygócsíra” 60-80 fokra is kibillenthette a Földet, ráadásul forgását is jelentősen felgyorsíthatta.

A Nature szaklapban megjelent publikációjuk szerint a Hold keletkezésének idején a Föld az ekliptikához viszonyítva 75 fokos szögben dőlve, a mai sebessége kétszeresével foroghatott.

Ebből a kiinduló állapotból viszont nem történhetett meg az a „puha átmenet”, amivel a Hold eltávolodását eddig leírták – érvelnek a csillagászok.

Új modelljük szerint a Hold óriási amplitúdóval távolodott, fokozatosan csillapodó oszcilláló mozgással érte el mai pályáját.

Eközben a Nap gravitációs ereje egyre jobban érvényesült rá, ez csökkentette a keringési sík dőlésszögét a most mérhető 5 fokra.

Douglas Hamilton, a Marylandi Egyetem csillagász professzora szerint ez a modell sem magyaráz meg minden kérdést, de még így is jobban működik, mint az eddigiek.

Forrás:

Science Daily, magyar szöveg: Facebook/ Univerzum